Sharpe csataja by Bernard Cornwell

Author:Bernard Cornwell [Bernard Cornwell]
Format: epub
Tags: Historical Fiction
Publisher: Candlekeep
Published: 2010-06-03T08:43:53.791000+00:00

Hatodik fejezet

Ez az ember egyszerűen egy őrült, Logan! – mondta Wellington. – Én mondom, megveszett! Bolondokházába kellene zárni, hogy egy hatpennysért bárki megdobálhassa. Járt már bolondokházában, Logan?

– Csak egyszer, uram.

Hogan lova fáradt és ideges volt a hosszú úttól, és az ír tisztet is alaposan megviselte az utazás, ezért megzavarták a tábornok szokatlan, üdvözlésnek szánt szavai.

– Erskine-t is oda kellene zárni, hogy bárki megnézhesse a kétpennysért – folytatta Wellington. – Persze lehet, hogy ennek a feladatnak a megoldására alkalmas, elvégre most elég, ha körülveszi a helyet, nem kell okvetlenül elfoglalnia.

A tábornok éppen az Almeidát körülvevő, rossz állapotú francia védműveket szemrevételezte. Néha leadtak egy-egy lövést a falakról, és a visszhang még akkor is tisztán hallható volt, amikor a dörrenés maga már rég elhalt. Wellington és tucatnyi lovasból álló kísérete ugyan kiváló célpontot nyújtott a francia tüzéreknek, de őlordsága semmibe vette a veszélyt, sőt mintha csak bosszantani akarta volna az ellenséget, megállt, valahányszor a terep lehetővé tette, és figyelmesen megszemlélte, amit látott. Almeida látképe most ugyancsak sivár volt, mert amióta a katedrális és a fellegvár felrobbant, amikor az ottani lőporraktárakat találat érte, egyetlen magasabb épület sem maradt odabent. Ez az esemény kényszerítette a portugál és angol katonákat arra, hogy feladják a várat, és azóta az Erskine vezetése alatt álló angol csapatok folyamatosan ostromgyűrűben tartották a franciákat. Az angolok szigorú parancsot kaptak rá, hogy ne foglalják el a masszív, csillag alakú erődöt, csak tartsák körülzárva, de amúgy sem rendelkeztek volna elég nagy ostromágyúkkal ahhoz, hogy áttörjék a vastag falakat.

– Mit gondol, Hogan, mennyien lehetnek bent? – kérdezte Wellington, tudomást sem véve arról, hogy az ír azért tette meg az utat olyan sietve, mert fontos híreket hozott.

– Gondolom, ezerötszáz katonájuk lehet bent, uram.

– Hogy állhatnak muníció dolgában?

– Több mint elegendő lehet nekik.

– És élelmük is elég van?

– Forrásaink szerint ha csak fél fejadagokat osztanak, két hétig is kitarthatnak, de ez nem jelenti azt, hogy nem húzhatják ki akár egy hónapig is. A franciák néha mintha a levegőből is megélnének, uram. Javasolhatom azonban, hogy vonuljunk egy biztonságosabb helyre, mielőtt valaki alaposan becélozna minket? És kérhetem, hogy egy ideig osztatlan figyelmét élvezhesse mondanivalóm?

Wellington nem mozdult.

– Ugyan, most éppen a tüzéreik osztatlan figyelmét élvezem. Ha elég alaposan céloznak, végre megszabadulhatok attól a bolondtól.

Erskine állandóan részeg volt, gyakorlatilag vak, és köztudottan zavarodott elméjű.

– Tudja, Hogan, mit válaszoltak arra a panaszos levélre, amit küldtem nekik?

Az ír ugyan már vagy egy tucatszor hallotta Wellington szájából ezt a történetet, de tudta, hogy az mennyire élvezi, ha elmesélheti.

– Attól félek, nem emlékszem rá.

– Képesek voltak azt írni, hogy ha az esetek bizonyos részében vitathatatlanul gyengeelméjű is, világos pillanataiban rendkívül élesen vág az esze – kacagott fel vadul Wellington, majd folytatta. – Mi a véleménye, őrnagy úr, megpróbálja majd Masséna felmenteni az erődöt?

Hogan számára a hangsúly nyilvánvalóvá tette, hogy Wellington tökéletesen tisztában van a válasszal, így hát inkább csendben maradt, bár a válasz nyilvánvaló volt mindkettőjük számára. Masséna Marshall nem fogja otthagyni másfél ezer emberét Almeidában csak azért, hogy az éhség végül megadásra késztesse őket, és a háború hátralévő részét egy dartmoori hadifogolytáborban töltsék.

Download

Copyright Disclaimer:
This site does not store any files on its server. We only index and link to content provided by other sites. Please contact the content providers to delete copyright contents if any and email us, we'll remove relevant links or contents immediately.